Pánikroham és pánikbetegség - van segítség
„Épp munkába tartottam azon a verőfényes májusi reggelen, és a hétvégi kirándulást tervezgettem, amikor hirtelen elkezdtem szédülni. Egy pillanat alatt leizzadtam, a kezem-lábam remegni kezdett, mint a kocsonya, a szívem kalapált, alig kaptam levegőt, és úgy éreztem: eljött a vég. Valahogy lekecmeregtem a villamosról, egy utas mentőt hívott, én pedig biztos voltam benne, hogy mire kiér, késő lesz; nem látom többé a családomat.”
Aki pánikbeteg lesz, sosem felejti el az első rohamát.
Bár a tünetek igen változatosak lehetnek, a váratlanul ránk törő fizikai rosszullét, a kiszolgáltatottság és a halálfélelem érzése közös.
A pánikbetegség az egyik legijesztőbb pszichés betegségek közé tartozik, nem véletlen, hogy nevét Pánról, a görög istenről kapta, aki a mítosz szerint sípjába fújva keltett „páni” rémületet az emberekben.
Honnan tudhatom, hogy pánikrohamom van?
A pánikrohamokból a vezető tünetek alapján három típust lehet elkülöníteni, noha a különböző kategóriák közt lehet átfedés:
- kardinális vagy mellkasi pánik (szívtáji szorítás, heves szívverés, mellkasi fájdalom, zsibbadás, bizsergés, fulladás, légszomj),
- hasi pánik (gyomorpanaszok, hasmenés, hányinger)
- neurológiai pánik (fejfájás, szédülés, ájulásérzés, megőrüléstől és kontrollvesztéstől való félelem).
Ahhoz, hogy megkapjuk a pánikroham diagnózisát a felsorolt tünetek közül legalább négynek jelen kell lennie.
A pánikroham (különösen az első), nemcsak számunkra, de környezetünk számára is nagyon ijesztő lehet, mivel könnyen összetéveszthető a szívinfarktus tüneteivel.
A roham nagyjából tíz perc alatt éri el teljes intenzitását, majd kb 30 perc alatt fokozatosan elmúlik.
Hogy lesz a rohamból pánikbetegség?
Egyetlen pánikroham még nem minősül pánikbetegségnek, erről akkor beszélhetünk, ha a rohamok ismétlődnek.
Ez esetben ugyanis már a rohamok közötti időszakban is aggódunk és a következő, „váratlanul lesújtó” roham miatt szorongunk. Kétségbeesetten próbáljuk elkerülni a hasonló szituációkat, helyszíneket, ahol az előző rohamok ránk törtek, miközben az eddigi, „normális” életünk szép lassan darabokra hullik. Az állandó elkerülő stratégia teljes izolációhoz vezethet, amíg végül már a lakásból sem merünk kimozdulni.
Milyen gyakori ez a betegség?
A statisztikák szerint pánikbetegség a lakosság 2-4 százalékát érinti, a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, és a betegek több, mint a felénél már 24 éves koruk előtt jelentkezik.
Miért alakul ki?
A pánikbetegség kialakulásának oka még nem tisztázott. A kutatások szerint kialakulásához éppúgy hozzájárulhat a norepinefrin nevű hormon az optimálistól eltérő szintje az agyban, genetikai hajlam, vagy pszichológiai okok (pl. magzati vagy gyermekkori traumatikus események, stresszes élethelyzet)
Hogyan segíthet a cranioacralis terápia a pánikbetegségben?
A cranioacralis terápia kiválóan alkalmas az idegrendszer megnyugtatására, mivel képes megtanítani testünket és idegrendszerünket, hogy lelassuljon és a normális működési szinten maradjon. Egy több erőforrással, optimális módon működő idegrendszer pedig sokkal rugalmasabb, így könnyebben képes kiküszöbölni a különböző triggerek és stresszfaktorok aktiválódását, mely a pánikrohamokhoz vezet.
Emellett a craniosacralis terápia segít megkeresni és felszabadítani azokat a traumákat, melyek a pánikrohamokat okozzák.