Mítosz vagy valóság a multitasking?
Pedig így van!
Statisztikák szerint egy átlagos dolgozót egy napi munkaideje alatt 87-szer zavarják meg a tevékenységében. Csak egy-egy gyors kérdés, megszólaló telefon, pityegő üzenet, felugró e-mail ablak.
A baj az, hogy a feladat megszakítása után átlagosan 23 percre van szükségünk ahhoz, hogy újra felvegyük a fonalat és fókuszáltan belemerüljünk a munkába.
Létezik-e multitasking?
A legújabb kutatások szerint nem.
Az emberi agy korlátozott figyelemforrással rendelkezik, és evolúciósan nem képes felvenni az egyidejűleg több irányból érkező ingermennyiséget.
Két egyszerű feladatot el tudunk végezni egyidejűleg (például futás közben zenét hallgatni), de ugyanez már nem mondható el a bonyolultabb feladatokról (válaszolni egy üzenetre filmnézés közben)
Lehet, hogy azt gondoljuk, hogy nálunk működik, de ilyenkor valójában csak egyik feladatról a másikra váltunk nagy sebességgel. És minden alkalommal, mikor ezt tesszük, valójában bizonyos kognitív költséggel, veszteséggel kell számolnunk.
Ilyenkor gyakran úgy kezdünk bele egy új feladat megoldásába, hogy az előzőt még nem fejeztük be.
A tudat, hogy később még újra vissza kell térnünk rá, feszültséggel tölt el, miközben pedig ismét beilleszkedünk az adott kontextusba, felfrissítjük az ahhoz szükséges információkat, időveszteséget okoz.
Ez a kapkodás, a többszöri fókuszváltás, a figyelemátirányítás megnehezíti az elmélyült munkát, és sokkal jobban kimeríti a munkavégzőt, mintha egyszerre csak egy dologra figyelne.
Nem meglepő, hogy az orvosok is olyan eredményre jutottak, hogy multitasking növeli a kortizol (stresszhormon) termelését és mentális fáradtságot okoz.
De együtt járhat vele a figyelemzavar, idegeskedés, feszültség, nyugtalanság, szorongás, pánik, és az alvászavar is.
Ide vezet a multitasking
- Az elvégzett munka kevésbé produktív és hatékony, ugyanakkor több benne a hiba.
- Az agy szürkeállománya csökken – különösen a kognitív kontrollhoz, a motivációhoz és az érzelemszabályozáshoz kapcsolódó területeken.
- Jellemzőek a memóriaproblémák, mind a rövid távú (fontos információk megőrzése egy feladat közben), mind a hosszú távú memóriában (információ tárolása és visszahívása hosszabb ideig).
- Kapcsolatkárosító hatású; az okostelefonok és multimédiás eszközök állandó fenyegetést jelentenek kapcsolatainkra nézve, hiszen eltűnik az egymásra figyelés és a kommunikáció.