Küzdelem a levegőért

„Gyerekként allergiát és asztmát diagnosztizáltak nálam, amit kisiskolás koromban szerencsére kinőttem. Hosszú évekig tünetmentes voltam, mígnem az államvizsgámra készülve a sok stressz nagyon megviselt idegileg. Ekkor kaptam bónuszba egy influenzát is, ami után a köhögés sehogy se akart elmúlni. Majd jött a fulladás, se az orromon, se a számon nem kaptam levegőt, hallottam, hogy sípol a légzésem. Elmentem szakorvoshoz és újra jött a diagnózis: asztma.”

Az allergia, és a később ebből kialakuló asztma (asthma bronchiale) hátterében veleszületett hajlam, genetikai és környezeti tényezők kombinációja áll.

Az asztmás betegek légútjai fokozottan érzékenyek, és szervezetük a különböző provokáló tényezőkre túlzott ellenanyag válasszal reagál, melyek aztán asztmás rohamot idézhetnek elő.

Ha az asztmás gyermek vagy felnőtt érintkezésbe kerül valamivel, ami irritálja a tüdejét (ezeket nevezzük tiggereknek), a légútjai beszűkülnek, a körülötte levő izmok összehúzódnak, a nyálkahártya begyullad, és fokozódik a váladékképződés. Ez megnehezíti a légzést, és zihálást, köhögést, légszomjat, mellkasi szorító érzést okoz.

A beszűkült légutak az elhasznált levegő kiáramlását sem engedik a tüdőből, ám az asztmás beteg ezt nem úgy érzékeli, hogy nem tudja kifújni a levegőt, hanem ellenkezőleg: hogy nem kap levegőt. Ilyenkor jön a nehézlégzés vagy kapkodó légzés és a jellegzetes sípoló hang. Éppen ezért az asztmás rohamot gyakran kísérheti pánikroham is.

Az asztmának két típusa van, lehet allergiás asztma, amelyet különböző allergének váltanak ki, vagy nem allergiás asztma, melynek oka ismeretlen.

Az asztmát provokáló tényezők (triggerek) sokfélék lehetnek:

- Allergének (pollenek, poratka, penészgomba-spórák, állati szőrök, ételek stb.)

- Légszennyeződés (füst, dohányfüst, erős szagok, illatosított termékek, vegyszerek)

- Légúti fertőzések (influenza, nátha stb.)

- Fizikai aktivitás (ez főleg gyermekeknél gyakori)

- Időjárás (hideg levegő, hőmérsékletváltozás)

- Erőteljes érzelmek (akár a nevetés is) és stressz

- Gyógyszerek (béta-blokkolók, aszpirin, ibuprofein és egyéb (nem szteroid típusú) gyulladáscsökkentők)

- Adalékanyagok (élelmiszerekhez adott szulfit, tartósítószerek)

- Refluxbetegség (Ez esetben a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe, és ez asztmát válthat ki).

-Orrmelléküreg gyulladás (arc-, illetve homloküreg-gyulladás)

Mit tehetünk a rohamok ellen?

Asztmás roham esetén először is a friss levegőről és a nyugalomról gondoskodjunk, mert a félelem és idegesség csak fokozza az oxigénhiányos tüneteket. Helyezzük a beteget a számára legkényelmesebb (általában félülő) testhelyzetbe. Próbáljuk elérni, hogy lassan, egyenletesen és nyugodtan lélegezze ki a levegőt!

Az asztma kezelésére, a tünetek csökkentésére a gyógyszerek mellett számos alternatív módszer kínálkozik, a gyógynövényektől a homeopátián és jógán át a sóterápiáig. Ide tartozik a craniosacralis terápia is, mely azáltal tud segíteni a betegeknek, hogy hatékonyan oldja a rekeszizom fasciáinak feszességét, blokkjait és enyhíti a stressz okozta tüneteket is.

A rekeszizom feszessége kihatással van a felette elhelyezkedő tüdő működésére, ezáltal több oxigén kerül a szervezetbe, erősödik az immunrendszer, ellenállóbbá válunk a felső légúti megbetegedések ellen és testünk képes beindítani öngyógyító folyamatait.