Mennyire bírjuk a gyűrődést?

A rohanó életmód, az egyre növekvő elvárások és a túlhajszoltság, olyan folyamatos akadályokat gördítenek elénk, amelyeket szüleink, nagyszüleink talán el se tudtak volna képzelni.

Vannak, akik jobban, vannak, akik rosszabbul viselik ezeket a váratlan problémákat, és mindez már számszerűen mérhető is: az IQ és EQ után itt az AQ (Adversity Quotient), vagyis az állóképesség mutató.

Az értelmi és logikai képességet mérő IQ és az érzelmi intelligenciát mérő EQ ugyanis nem alkalmasak arra, hogy megmutassák, mennyire vagyunk terhelhetőek a stresszes, kihívásokkal teli időszakokban.

Az AQ fogalmát Dr Paul Stoltz amerikai pszichológus alkotta meg húsz évnyi tudományos munkára és 500 ezer emberrel folytatott vizsgálatra alapozva.

Stoltz arra volt kíváncsi, miért van az, hogy bizonyos emberek könnyedén veszik az akadályokat és megállják a helyüket akkor is, ha mások már összeomlottak a problémák súlya alatt.

Minderre szerinte az állóképesség-kvóciens (AQ) nyújt magyarázatot.

Kutatásai szerint a magas AQ-jú emberek jobban teljesítenek az életben, hatékonyabbak a munkában és eredményesebbek a karrierjükben is, míg az alacsony AQ-júak inkább csak a „túlélésre gyúrnak” vagy panaszkodnak.

Az AQ természetesen nem csak az üzleti életben és munkánkban kamatoztatható, segítségével jobban tűrjük a mindennapi megpróbáltatásokat, kreatívabbak, energikusabbak lehetünk. Képesek vagyunk megoldást találni a nehéz helyzetekben, könnyebben boldogulunk az életben, optimistábbaká válhatunk, sőt egészségüket is jobban megőrizhetjük.

Attól függően, hogy milyen beállítottságúak vagyunk, személyiségünkben az IQ, az EQ, az AQ aránya különbözik, ezt erősen meghatározza a genetikánk, családi és szociális környezetünk stb.

Emellett ahogy növekedünk, a Q-k fontossága az életünk különböző szakaszaiban is változik. Például gyermekkorban az IQ a legfontosabb, belépve a tinédzserkorba, már az EQ is szerepe is megnő, körülbelül egyenlő arányban az IQ-val; majd a házasság és családalapítás után az EQ kerül fókuszba. Ez érthető, hiszen amikor már párkapcsolatban élünk és gyermekeink vannak, érzelmileg képessé kell válnunk arra, hogy félretéve a sajátjainkat, ráhangolódjunk mások érzéseire, megértsük és elfogadjuk azokat.

Az AQ a hivatásunk mellett olyan területeken válik szükségessé, ahol nagyobb válságokkal kell szembesülnünk, pl. pénzügyi nehézségek, szeretteink elvesztése, komoly egészségügyi problémák stb.

A jó hír, hogy az AQ fejleszthető! Képesek válhatunk túllépni régi beidegződéseinken, viselekdésmintáinkon, hogy kritikus helyzetekben is megtaláljuk a legjobb megoldást.